A németek szerint már egyszer megtörtént, amit Trump most akar, akkor katasztrófa lett belőle

Hirdetés

Rendkívül hasonló politikai környezetben egyszer már megvalósítottak több olyan intézkedést is, ami ismerős lehet az amerikai elnöknek megválasztott Donald Trump kampányából. Ezek eredménye pedig nagyban hozzájárult az egyik legnagyobb gazdasági világkatasztrófa kirobbanásához – állítják egy német bank szakemberei.

A globalizáció már több mint egy évszázada domináns gazdasági trend, a szabad kereskedelem, illetve a javak, szolgáltatások és emberek országok közötti fokozódó vándorlása pedig csillapíthatatlannak tűnő lendülettel zajlik az késő 19. század óta. Ennek vethet most mégis véget a világszerte megfigyelhető politikai hangulatváltozás, azonban a történelemből már tudjuk, jó eséllyel orbitális pofon lesz a vége a protekcionizmus terjedésének.

A kiterjedt globalizáció korából áttérni látszunk a deglobalizáció időszakába – állítják a Deutsche Bank stratégái, George Saravelos és Robin Winkler. A szakemberek írásukban emlékeztetnek a legutóbbi olyan alkalomra, amikor az Egyesült Államok hátat fordított a nemzetközi kereskedelemnek és protekcionista intézkedéseket foganatosított a hazai ipar védelmében – ez pedig közvetlenül a nagy gazdasági világválságot megelőzően fordult elő.

„1928-ban, a nagy válság hajnalán Herbert Hoover programjában magasabb vámokat ígért a mezőgazdasági termékek importjára, hogy így védjék meg az amerikai farmereket. Miután – Trumphoz hasonlóan – mind az elnöki pozíciót, mind pedig a törvényhozáshoz szükséges kongresszusi többséget is maguknál tudták, a Republikánusok két éven belül mintegy húszezer termékre vetettek ki korábban soha nem látott mértékű vámokat” – írják a szerzők.

Ezt természetesen a kereskedelmi partnerek sem hagyták válasz nélkül, és megtorlásul szintén komoly terheket róttak az Amerikából érkező termékekre. Emellett a tőke és a munkaerő áramlásának visszaesése is lehúzta a gazdaságot, ezek a jelenségek pedig hozzájárultak a világgazdasági válság kitöréséhez.

Mindezek eredményeképp az USA kereskedelme éveken belül a felére esett vissza, a globális árucsere pedig még ennél is jobban meggyengült, bár regionális szinten tovább élt. A protekcionizmus fokozódása fontos katalizátora volt ugyanakkor a válság kirobbanásának” – jegyzi meg Saravelos és Winkler.

A szerzők szerint a folyamat másik jelentős eleme a 30-as években terjedő európai populizmus volt, mely tovább korlátozta az emberek és tőke áramlását. Ezek ma sem számítanak ismeretlennek az öreg kontinensen, bőséggel akadnak, akik a bevándorlás letörésével és a közös piac elleni támadásokkal kampányolnak a politikai színtéren.

Saravelos és Winkler ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy nem a történelem feltétlen megismétlődése mellett érvelnek, csupán arra hívják fel a figyelmet, hogy egy hasonló eseménysorozat egyszer már vezetett a globális kereskedelem összeomlásához.

Hozzátették: azért vannak bizakodásra is okot adó jelek. Ilyen például, hogy Trump javaslatai nem olyan keményvonalasak, mint amilyeneket a Hoover kormányzat vezetett be, illetve hogy a mai gazdaságok és társadalmak sokkal inkább összefonódottak, mint amilyenek a késő 20-as években voltak.

Bár a stratégák odáig nem mentek, hogy előrejelezzenek egy újabb gazdasági katasztrófát a jelenlegi trendek alapján, azt azért kétlik, hogy a globális növekedési kilátásoknak jót tennének a belengetett intézkedések – arról nem is beszélve, hogy a kivitelezésük során milyen gondokkal kell majd szembe nézniük a kormányoknak.

Forrás: profit7.hu

Hirdetés
loading...

Kövess minket a Facebookon!

DART Creations