🚨 VAGYONELKOBZÁSI FORDULAT!

A hatóság már a bankszámlák és céghálók mögé is benézhet

Akár egy teljes milliárdos vagyon is veszélybe kerülhet, ha bizonyítható, hogy annak egésze jogellenesen megszerzett közvagyonból vagy bűncselekményből származik. A nagy változás az, hogy a most felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal olyan nyomozati és vádképviseleti jogosítványokat kap, amelyekkel bankszámlák, cégek, szerződések és pénzügyi eszközök mögé is benézhet.

Az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen lehetett hallani néhány év alatt mesés vagyonra szert tett magyar üzletemberekről, állami megrendelésekről, koncessziókról és milliárdos közbeszerzésekről. A legfontosabb kérdésre azonban sokszor nem érkezett válasz: ha egy vagyonról bebizonyosodik, hogy közpénzből, korrupcióból vagy más jogellenes konstrukcióból épült fel, hogyan kerül vissza az államhoz?

Erre hozták létre az NVVH-t. Az Országgyűlés július 28-án 143 igen és 47 nem szavazattal elfogadta a szervezetről szóló törvényt, amely másnap hatályba lépett. Az Alaptörvénybe is bekerült, hogy a hivatal feladata a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatása és visszaszerzésének elősegítése.

Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékeléseket és vizsgálatokat végezhet, valamint felügyeletet rendelhet el. Hozzáférhet a szerződésekhez, nyilvántartásokhoz és elektronikus adatokhoz, megvizsgálhatja a pénzügyi számlákat és eszközöket, továbbá beléphet az érintett szervezetek egyes helyiségeibe, irattáraiba és szerverszobáiba.

Ez azt jelenti, hogy egy vizsgálatnak nem kell ott véget érnie, hogy az adott vállalkozás papíron kinek a tulajdonában áll. A hatóság végigkövetheti a szerződési láncot, a pénzmozgásokat, az érintett vállalkozásokat és azt is, hogy végül hova került a közvagyonból származó pénz. A hivatal ráadásul nyomozással kapcsolatos jogosítványokat gyakorolhat és közvádat is képviselhet.

A rendőrség, az ügyészség és a NAV is bekapcsolódhat

Az NVVH nem egyedül dolgozik majd. A törvény szerint igénybe veheti a rendőrség, az ügyészség és a NAV közreműködését. Bizonyos, közvagyont érintő ügyeket saját hatáskörébe vonhat, majd a büntetőeljárás későbbi szakaszában a vádat is képviselheti.

A rendőrségnél már jelenleg is működik külön vagyonfelderítési kapacitás. A KR NNI egy májusi, 31 országot érintő Europol-akció során magyar büntetőeljárásokhoz kapcsolódóan több százmillió forintnyi vagyont azonosított vagyonvisszaszerzési célból.

Az új hivatal tehát nem a semmiből teremti meg a vagyonkutatás lehetőségét. Egy önálló, rendkívül széles jogkörökkel rendelkező szervezetbe koncentrálja azokat az eszközöket, amelyek korábban több különböző intézmény között oszlottak meg.

Felmerül a legfontosabb kérdés: tényleg elvehetik egy milliárdos teljes vagyonát? Igen – de csak nagyon fontos feltételekkel.

Ha egy bírósági eljárás végén bizonyítható, hogy a vagyon egésze vagy annak meghatározott része bűncselekményből származik, illetve jogellenesen elvont közvagyonhoz kapcsolódik, sor kerülhet annak visszaszerzésére vagy elkobzására. Ehhez azonban bizonyítékok és jogerős bírósági döntés szükséges.

A vagyonvisszaszerzés egyik legnehezebb része, hogy a pénzt ritkán tartják egyetlen magánszemély nevén. Lehet belőle vállalkozás, befektetési alap, ingatlan vagy más pénzügyi eszköz, miközben egy tranzakció több cégen és tulajdonosi szinten is végigfuthat.

Ezért lehet jelentősége annak, hogy az NVVH nemcsak egy adott személy vagyonnyilatkozatát vizsgálhatja meg. Pénzügyi eszközöket, számlákat, céges iratokat és szerződéseket is ellenőrizhet. A „strómanozás” sem feltétlenül jelent majd menekülőutat.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy rokon vagy üzleti partner vagyonát automatikusan elvehetik. A hatóságnak minden esetben bizonyítania kell, hogy az adott pénz vagy vagyontárgy milyen módon kapcsolódik a vizsgált jogsértéshez.

Hatalmas összegről beszél a kormány, de ezt még bizonyítani kell

A kabinet becslése szerint elképesztően nagy összeg kerülhetett jogellenesen magánkézbe. A júliusban benyújtott törvényjavaslat kormányzati indokolása 30 ezer milliárd forintot említett olyan közvagyonként, amely szerintük az elmúlt két évtized korrupciós bűncselekményei és jogellenes ügyletei során kerülhetett magánkézbe.

Ezt azonban nem szabad bíróság által már megállapított kárösszegként kezelni. Ez kormányzati becslés és politikai állítás, nem harmincezer milliárd forintnyi jogerősen bizonyított lopás.

Az NVVH egyik legfontosabb feladata éppen az lehet, hogy a politikai kijelentések helyett konkrét ügyekben konkrét összegeket és felelősséget állapíttasson meg az igazságszolgáltatással.

A jogi keret már létrejött, a szervezet azonban még nem működik teljes kapacitással. Az NVVH elnöki és négy elnökhelyettesi posztjára augusztus 16-ig lehet pályázni. A jelentkezők nyilvános parlamenti meghallgatását augusztus 25–26-án, szükség esetén augusztus 27-én tartják meg, majd az Országgyűlés választja meg a vezetőket.

Az elnököt és helyetteseit kétharmados többséggel, hat évre választják. A hivatal munkatársai nem lehetnek párttagok, és politikai tevékenységet sem folytathatnak.

Ez azért különösen fontos, mert ha az NVVH valóban száz- vagy ezermilliárdos ügyekhez nyúl, szinte minden döntése politikai vihart válthat ki. A szervezet hitelességét nem a látványos razziák száma dönti majd el, hanem az, hogy az összegyűjtött bizonyítékok megállnak-e a független bíróság előtt.

Akik jogellenesen gazdagodtak, azoknak valóban van okuk aggódni

A milliárdosoknak önmagában nincs okuk félni. Azoknak lehet okuk az aggodalomra, akiknek a vagyonában bizonyíthatóan jogellenesen megszerzett közpénz van.

Az NVVH létrehozásának jelentősége abban áll, hogy egy látványosan meggazdagodott szereplő esetében már nemcsak azt lehet megkérdezni, hogy „hogyan lett ennyi pénze?”, hanem egy erre szakosodott szervezetnek jogi lehetősége lesz végigkövetni a pénz útját.

Ha minden szabályosan történt, a vagyon marad. Ha azonban bebizonyosodik, hogy közvagyon került jogellenesen magánkézbe, az államnak már lesz egy önálló intézménye, amely megpróbálhatja visszaszerezni azt.

A teljes vagyon elkobzása csak akkor kerülhet szóba, ha a hatóság bizonyítani tudja, hogy annak egésze bűncselekményből vagy jogellenesen megszerzett közvagyonból származik. Ha csak a vagyon egy része köthető jogsértéshez, akkor az eljárás is arra a részre terjedhet ki.

És ha valakiről egyszer kiderülne, hogy teljes milliárdos vagyonát jogellenesen szerezte, akkor igen: elméletileg a teljes vagyon is veszélybe kerülhet. De ezt nem a kormány, nem Magyar Péter és nem egy Facebook-poszt fogja eldönteni, hanem a bizonyítékokra épülő jogi eljárás