A törvény szerint Fosthoffer Ágens veheti át a helyét Cikk a hozzászólásoknál👇👇👇

Hétfő reggel derülhet ki, mit lép a kormány
A közleményből egyelőre nem derül ki, pontosan mit akar mondani Magyar Péter Sulyok Tamásnak. Az viszont biztos, hogy nem egy egyszerű udvariassági látogatásról van szó.

A miniszterelnök nem egyedül megy: vele tart Görög Márta igazságügyi miniszter is. Ez önmagában jelzi, hogy a találkozó közjogi és alkotmányos szempontból is komoly jelentőségű lehet.

Magyar Péter már a választási győzelem éjszakáján egyértelművé tette, hogy szerinte Sulyok Tamásnak távoznia kell. Később több alkalommal is megismételte ezt, egyre határozottabb hangnemben. Május közepén pedig már arról is beszélt, hogy ha kell, Alaptörvény-módosítással kezdeményezik az államfő eltávolítását.

Mi történik, ha Sulyok Tamás mégis lemond?
Ha Sulyok Tamás úgy döntene, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről, az nem egyik pillanatról a másikra válna jogilag lezárt üggyé. A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le, a lemondás érvényességéhez pedig az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges.

A legfontosabb kérdés ilyenkor az, ki veszi át átmenetileg a köztársasági elnök feladatait. A szabályok szerint az új államfő megválasztásáig a köztársasági elnök jogköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Ez jelenleg Forsthoffer Ágnest jelentené.

Most jött a közlemény Sulyok Tamás lemondásáról, ez jön most!

Vagyis ha Sulyok Tamás távozna, átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke venné át az államfői jogköröket. Ő írhatná alá a törvényeket, gyakorolhatná azokat a hatásköröket, amelyek addig a köztársasági elnökhöz tartoztak, egészen addig, amíg az Országgyűlés meg nem választja az új államfőt.

Az új köztársasági elnököt a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztania az Országgyűlésnek. A megválasztott új államfő a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.

Vagyis Sulyok Tamás esetleges lemondása nem teremtene hatalmi vákuumot. Az átmeneti időszakban Forsthoffer Ágnes venné át a köztársasági elnöki jogköröket, majd a parlamentnek rövid határidőn belül új államfőt kellene választania.

Sulyok eddig nem mondott le
A helyzet különösen feszült, mert Sulyok Tamás eddig nem mondott le. Sőt, korábbi nyilatkozatai alapján nem is lát olyan jogi vagy alkotmányos okot, amely miatt távoznia kellene. Egy interjúban arról beszélt, hogy május 31. után június 1. következik, vagyis jelezte: nem tekinti magára nézve kötelezőnek Magyar Péter politikai ultimátumát.

Pénteken újabb lépést tett: a Velencei Bizottsághoz fordult, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete segítsen tisztázni a közte és a kormány között kialakult vitát. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnök az Alaptörvénynek megfelelően látja el feladatát, és az államfői intézmény működését politikai nyomásgyakorlás érte.

Ez azt jelenti, hogy Sulyok nem hátralépett, hanem nemzetközi alkotmányjogi fórumhoz fordult.

Magyar Péter határideje most jár le
Magyar Péter korábban május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak az önkéntes távozásra. Az ATV összefoglalója szerint a miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel az államfőt, és azt is jelezte, hogy ha ez nem történik meg, alkotmánymódosítással kezdeményeznék az elmozdítását.

A vasárnapi közlemény ennek a határidőnek a lejártára utal.

A politikai üzenet világos: Magyar Péter szerint most véget ért a várakozás időszaka, és hétfő reggel személyesen viszi tovább az ügyet. Hogy ez pontosan milyen jogi vagy politikai lépést jelent, az egyelőre nem ismert.

Nem csak személyes vita, alkotmányos ütközés is
A konfliktus már rég túllépett azon, hogy két közjogi szereplő nem ért egyet egymással. A kérdés most az, hogy milyen szerepet töltsön be a köztársasági elnök az új politikai helyzetben, és meddig terjedhet a kormány politikai akarata egy hivatalban lévő államfővel szemben.

Magyar Péter azt képviseli, hogy Sulyok Tamás már nem tudja hitelesen betölteni a nemzet egységét kifejező államfői szerepet. Sulyok ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a köztársasági elnök mandátuma nem politikai népszerűségi kérdés, hanem alkotmányos tisztség.

Ezért lett különösen fontos, hogy Magyar Péter az igazságügyi miniszterrel együtt keresi fel őt. A találkozó után akár az is kiderülhet, hogy a kormány milyen konkrét közjogi megoldást lát maga előtt.

A többi felszólított tisztségviselőről most nem esett szó
Magyar Péter korábban nemcsak Sulyok Tamás távozását követelte, hanem más közjogi tisztségviselők lemondását is sürgette. A vasárnapi közleményben azonban most kizárólag a köztársasági elnökről volt szó.

Nem említette a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét vagy más korábban bírált vezetőket. Ez arra utalhat, hogy a kormány most elsőként az államfői kérdést akarja rendezni, és csak ezután lép tovább más ügyekben.

A politikai feszültség így hétfő reggelre csúcsosodhat ki.

Most minden szem a Sándor-palotára szegeződik
A következő nagy kérdés az, hogy Sulyok Tamás fogadja-e Magyar Pétert és Görög Márta igazságügyi minisztert, illetve mi hangzik el a találkozón. Az is kérdés, hogy a megbeszélés után lesz-e közös tájékoztatás, külön nyilatkozat, vagy azonnal bejelentenek valamilyen új közjogi lépést.

Egyelőre annyi biztos: Sulyok Tamás nem mondott le a határidő lejárta előtt, Magyar Péter pedig hétfő reggel személyesen megy hozzá.

A vasárnapi közlemény rövid volt, de a következményei nagyok lehetnek. A köztársasági elnöki tisztség körüli vita most új szakaszba lép, és könnyen lehet, hogy hétfőn már nemcsak politikai üzenetekről, hanem konkrét jogi lépésekről is szó lesz.

Magyar Péter üzenete alapján a határidő lejárt. Most Sulyok Tamáson és a kormány következő lépésén múlik, merre fordul Magyarország egyik legélesebb közjogi konfliktusa.