🚨 Bóna Szabolcs vizsgálatot indított: a Ménesbirtok sorsa is újra napirendre került

Bóna Szabolcs agrárminiszter Hódmezővásárhelyen jelezte, hogy nagyon hamar elindítják a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alá került állami agrárcégek felülvizsgálatát. A célkeresztben ott lehet a Mezőhegyesi Ménesbirtok is, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb szimbolikus és gazdasági súlyú agrárvagyona lett.

A miniszter nem finomkodott. Arról beszélt, hogy eljött az őszinteség kora, és át kell nézni, mi történt azokkal az állami cégekkel, amelyeket a korábbi rendszerben alapítványi struktúrába szerveztek ki. A Szeged.hu beszámolója szerint Bóna azt is felvetette, hogy az ATEV Fehérjefeldolgozó nyereségéből milliárdokat vehettek ki osztalékként, és ezt jó eséllyel kampánycélokra költhették.

A bűz, amit már nem lehetett kikerülni
Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján eredetileg nem Lázár János ügye lett volna a főtéma, de Hódmezővásárhelyen volt egy probléma, amit nem lehetett nem észrevenni: az ATEV környékén terjengő bűzt.

A Szeged.hu helyszíni beszámolója szerint az állatkiállítás területére vezető úton nem nagyon lehetett leengedett ablakkal behajtani, mert az út az állati fehérjefeldolgozó mellett vezet. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester ezért szóba is hozta az ügyet a miniszteri tájékoztatón.

Ez a szag azonban most már nemcsak környezetvédelmi vagy helyi lakossági probléma. Politikai jelkép lett belőle: annak a rendszernek a jelképe, amelyben korábban állami vagyonelemek kerültek alapítványi irányítás alá, majd ezek működése és haszna egyre kevésbé volt átlátható a közvélemény számára.

Bóna Szabolcs szerint jön a felülvizsgálat
Bóna Szabolcs agrárminiszter a vásárhelyi állatkiállításon közölte: nagyon gyorsan nekilátnak a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alá tartozó cégek átvilágításának. A HVG is arról írt, hogy a miniszter szerint felül kell vizsgálni a Lázár Jánoshoz köthető alapítványosított agrárcégeket, köztük azokat az állami vállalatokat is, amelyek az alapítványhoz kerültek.

Az alapítványhoz tartozik többek között az ATEV is, amely az állati melléktermékek kezelésével foglalkozik. Bóna szerint ez olyan megkerülhetetlen szolgáltatás, amely alapvetően a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők működéséhez szükséges, ezért logikusan nonprofit módon kellene működnie. Ehhez képest a beszámolók szerint az ATEV az elmúlt években milliárdos nyereséget termelt.

Ez az a pont, ahol a történet túlmutat egyetlen cégen.

Miért lett ekkora ügy az ATEV nyeresége?
Az ATEV nem egy egyszerű piaci szereplő. Tevékenysége a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szempontjából alapvető: állati melléktermékeket kezel, vagyis olyan szolgáltatást végez, amelyet a gazdálkodók és vállalkozások nem nagyon tudnak megkerülni.

Éppen ezért különösen érzékeny kérdés, ha egy ilyen cég jelentős profitot termel, majd ezt az alapítvány osztalékként kivonja belőle. Bóna Szabolcs szerint a rendszer logikája eleve hibás lehet: ha a szolgáltatás közérdekű, akkor nem az lenne a cél, hogy milliárdos nyereséget szivattyúzzanak ki belőle, hanem az, hogy tisztességes, megfizethető és környezetileg elfogadható módon működjön.

A miniszter állítása szerint az ATEV nyereségéből kivett milliárdok jó eséllyel kampánycélokra mehettek. Ezt jelenleg politikai állításként kell kezelni, amelynek bizonyításához hivatalos vizsgálatokra, dokumentumokra és pénzmozgások feltárására lesz szükség.

De már az is súlyos kérdés, hogy egy ilyen szerepű vállalatból miért és milyen céllal vettek ki ekkora összegeket.

A Ménesbirtok is visszakerülhet az államhoz?

A legnagyobb politikai robbanást mégis a Mezőhegyesi Ménesbirtok ügye okozhatja. Több lap is arról írt, hogy a Tisza-kormány visszaveheti Lázár János alapítványától a Nemzeti Ménesbirtokot. Az Index beszámolója szerint Bóna Szabolcs a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alá került állami cégek felülvizsgálatáról beszélt, amelybe a Mezőhegyesi Ménesbirtok is beletartozhat.

A 24.hu is úgy fogalmazott: cégeket és több mint ezer ingatlant húzhatnak ki a leköszönt miniszter alól.

Ez nem pusztán vagyonpolitikai kérdés. A Ménesbirtok történelmi, mezőgazdasági és politikai szimbólum is. Ha valóban visszakerül állami kontroll alá, az egyértelmű üzenet lenne: az új agrárvezetés nem tekinti érinthetetlennek az előző rendszer alapítványokba mentett vagyonát.

„Eljött az őszinteség kora”

Bóna Szabolcs vásárhelyi megszólalásának egyik legerősebb mondata az volt: „Eljött az őszinteség kora.”

Ez a mondat a magyar agrárpolitikában most különösen súlyos. Az elmúlt években sokszor hangzott el, hogy állami vagyonelemek kerültek alapítványi struktúrákba, miközben a döntések valódi háttere, a pénzmozgások és a haszon sorsa nehezen volt követhető.

A miniszter most azt ígéri, hogy ez a korszak lezárul. Nemcsak papíron nézik át a cégeket, hanem valódi kérdéseket tesznek fel: ki döntött a vagyon kiszervezéséről, milyen cégek kerültek az alapítvány alá, milyen nyereséget termeltek, ki vette ki a pénzt, mire költötték, és szolgálta-e mindez a közérdeket.

Ha a vizsgálat valóban ilyen mélyre megy, az Lázár János számára az egyik legkellemetlenebb politikai ügy lehet a kormányváltás után.

Lázár János régi hátországa kerülhet célkeresztbe
Lázár János politikai ereje hosszú ideig nemcsak kormányzati pozícióiból, hanem hódmezővásárhelyi és agrárgazdasági beágyazottságából is fakadt. A Mezőhegyesi Ménesbirtok, az alapítványi struktúrák, az állami cégek és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanvagyon mind ennek a hatalmi háttérnek a részei voltak.

Most éppen ez a háttér kerülhet vizsgálat alá.

Az ATV összefoglalója szerint Bóna arról is beszélt, hogy az ATEV milliárdos profitját az alapítvány osztalékként vette ki, és ezt „jó eséllyel” kampányra költhették.

Ez a megfogalmazás politikailag rendkívül erős. Nemcsak gazdálkodási hibára utal, hanem arra a gyanúra is, hogy közérdekű vagy korábban állami vagyonból olyan pénzmozgások történhettek, amelyek politikai célokat szolgáltak.

A gazdák számára sem mindegy, mi lesz
Az ügy nem csak Lázár Jánosról és az alapítványokról szól. Az ATEV működése a gazdálkodók, állattartók, élelmiszeripari cégek számára mindennapi kérdés. Ha a szolgáltatás drága, rosszul működik, bűzproblémákat okoz, vagy a nyereségét nem fejlesztésre, hanem osztalékra használják, azt végső soron a gazdák, a helyiek és a fogyasztók fizetik meg.

Bóna Szabolcs ezért a nonprofit működés logikáját hangsúlyozta. Egy ilyen szolgáltatásnál szerinte nem a profitmaximalizálásnak kellene elsődlegesnek lennie, hanem annak, hogy a rendszer biztonságosan, megfizethetően és tisztán működjön.

Ez pedig különösen fontos egy olyan térségben, ahol az emberek szó szerint érzik a levegőben, ha valami nincs rendben.

Most jöhetnek a dokumentumok

politikai bejelentés önmagában még csak az első lépés. Az igazi kérdés az lesz, mit találnak a vizsgálatok.

Megnézik-e az alapítványi döntéseket? Átvilágítják-e az osztalékfizetéseket? Kiderül-e, pontosan hová került az ATEV nyeresége? Feltárják-e, milyen állami cégek és ingatlanok kerültek a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alá? Lesz-e következménye, ha szabálytalanságot vagy közérdeksérelmet találnak?

Ezekre a kérdésekre ma még nincs végleges válasz. De az már most látszik, hogy az agrártárca nem akarja érintetlenül hagyni Lázár János korábbi gazdasági hátországát.

Vissza az államnak, vissza a közérdeknek?
A Ménesbirtok és az ATEV ügye azért lehet szimbolikus, mert pontosan arról szól, amiről az elmúlt évek nagy vitái: mi számít közvagyonnak, ki rendelkezhet vele, és hová kerül a haszon.

Ha egy korábban állami vagyon alapítványi kézbe kerül, majd abból milliárdos osztalékokat vesznek ki, joggal merül fel a kérdés: ez valóban a jövő nemzedékét szolgálta, vagy inkább egy politikai-gazdasági kör mozgásterét növelte?

Bóna Szabolcs most azt üzeni: ezekre a kérdésekre választ kell adni.

És ha a válasz az lesz, hogy a rendszer nem a közérdeket szolgálta, akkor a Ménesbirtok és a hozzá hasonló vagyonelemek visszavétele is napirendre kerülhet.

Lázár számára kellemetlen korszak kezdődik

Lázár János hosszú ideig a Fidesz egyik legerősebb vidéki hatalmi embere volt. Most viszont olyan területen indulhat vizsgálat, amely közvetlenül érinti az ő politikai örökségét és gazdasági hátterét.

A Ménesbirtok, az ATEV, az alapítványba vitt állami cégek és a börtönföldek felülvizsgálata együtt olyan csomag, amely messze túlmutat egyetlen agrárminisztériumi ellenőrzésen.

Ez már politikai elszámoltatásnak tűnik.

Ha Bóna Szabolcs valóban végigviszi, amit Hódmezővásárhelyen belengetett, akkor Lázár János körül nagyon gyorsan elfogyhat a levegő.

A bűzös ügyek után most jöhetnek a papírok.

És azok néha sokkal beszédesebbek, mint bármelyik politikai beszéd.