Ma NĂłgrĂĄd megyĂ©ben, MĂĄtraszĆlĆsön Ă©s PĂĄsztĂłn Ă©lĆ rĂĄszorulĂł csalĂĄdoknak vittĂŒnk tƱzifĂĄt SzafkĂł ZoltĂĄnnal, a TISZA NĂłgrĂĄd 01-es vĂĄlasztĂłkerĂŒleti kĂ©pviselĆjelöltjĂ©vel. A reggel korĂĄn kelt, a hĂł mĂ©g mĂ©lyen borĂtotta az utcĂĄkat, Ă©s a levegĆ szinte fagyott minden belĂ©legzett lĂ©legzetben. Ahogy a kis autĂłkkal haladtunk az aprĂł falvakon keresztĂŒl, minden hĂĄz, minden kerĂtĂ©s mögött lĂĄttuk, hogy mennyi erĆfeszĂtĂ©st igĂ©nyel az emberektĆl, hogy melegen tartsĂĄk csalĂĄdjukat.
SzafkĂł ZoltĂĄnnal egyĂŒtt vĂ©gigjĂĄrtuk a falvakat, Ă©s szemĂ©lyesen talĂĄlkoztunk azokkal, akiknek a legnagyobb szĂŒksĂ©gĂŒk volt a segĂtsĂ©gre. A csalĂĄdok arcĂĄn egyszerre lĂĄtszott a fĂĄradtsĂĄg Ă©s a remĂ©ny, amikor meglĂĄttĂĄk a tƱzifĂĄt. Sokuk szĂĄmĂĄra ez nem csupĂĄn fa Ă©s meleg, hanem a biztonsĂĄg Ă©rzĂ©se, a tudat, hogy valaki törĆdik velĂŒk, hogy nem hagytĂĄk Ćket teljesen magukra a hideg tĂ©lben.
Az egyik hĂĄznĂĄl egy idĆs nagymama könnyeivel kĂŒzdve prĂłbĂĄlt mosolyogni, miközben segĂtett cipelni a hasĂĄbokat a fƱtĆhelyre. Ezen a ponton vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt szĂĄmunkra, hogy minden egyes csomag tƱzifa egy Ășjabb lehetĆsĂ©g arra, hogy az emberek tĂșlĂ©lhessĂ©k a közelgĆ extrĂ©m hideget.
Köszönöm a TISZA több ezer önkĂ©ntesĂ©nek, akik az orszĂĄg szĂĄmos pontjĂĄn pĂ©ldĂĄt mutattak az embersĂ©gbĆl, ĂĄldozatot vĂĄllalva a sajĂĄt idejĂŒkbĆl, energiĂĄjukbĂłl, hogy segĂtsenek. ĂnkĂ©nteseink nem csupĂĄn tƱzifĂĄt szĂĄllĂtottak, hanem hĂłeltakarĂtĂĄssal, bevĂĄsĂĄrlĂĄssal, szĂĄllĂtĂĄssal is segĂtettĂ©k a közössĂ©get. LĂĄttuk, hogy a helyiek mennyire hĂĄlĂĄsak, Ă©s hogy a valĂłdi összefogĂĄs milyen erejƱ lehet, amikor emberek önzetlenĂŒl, szĂvbĆl tesznek valamit mĂĄsokĂ©rt.
A TISZA elvĂĄrja a kormĂĄnytĂłl, hogy a következĆ napokban vĂĄrhatĂł rendkĂvĂŒli hidegre tekintettel nyissa meg a közintĂ©zmĂ©nyeket azok elĆtt, akik az utcĂĄn Ă©lnek. Nem lehet szĂł arrĂłl, hogy az emberek a mĂnuszokban, a hĂłban Ă©s a jeges szĂ©lben maradjanak vĂ©dtelenĂŒl. Mindenki, aki az utcĂĄn kĂ©nyszerĂŒl tölteni az Ă©jszakĂĄt, megĂ©rdemli, hogy legyen lehetĆsĂ©ge egy meleg, biztonsĂĄgos helyre.
Ugyanakkor a szociĂĄlis tƱzifĂĄra biztosĂtott keret â amelyet 2019 Ăłta nem emeltek, Ă©s amely jelenleg 5 milliĂĄrd forint â mĂĄr rĂ©gĂłta nem elegendĆ. Az extrĂ©m hideg Ă©s a nehĂ©z gazdasĂĄgi körĂŒlmĂ©nyek miatt a TISZA követeli, hogy ezt a keretet azonnal duplĂĄjĂĄra emeljĂ©k, hogy a rendkĂvĂŒli hidegben az ezreknek ne kelljen attĂłl fĂ©lniĂŒk, hogy kihƱlĂ©s vagy akĂĄr fagyhalĂĄl fenyegeti Ćket. Ez nem csupĂĄn pĂ©nzĂŒgyi kĂ©rdĂ©s, hanem emberi Ă©let Ă©s mĂ©ltĂłsĂĄg kĂ©rdĂ©se is.
Azok a csalĂĄdok, akiket meglĂĄtogattunk, nem egyszerƱen anyagi tĂĄmogatĂĄst kĂ©rnek. Ćk azt kĂ©rik, hogy lĂĄssĂĄk: a tĂĄrsadalom nem feledkezett meg rĂłluk. Minden egyes hasĂĄb tƱzifa, minden egyes mosoly, minden egyes kĂ©zfogĂĄs azt ĂŒzeni: âNincs egyedĂŒl. Van, aki törĆdik veled.â A TISZA önkĂ©ntesei ezt az ĂŒzenetet viszik el minden csalĂĄdhoz, minden utcĂĄba, minden faluba.
MegismĂ©tlem tovĂĄbbĂĄ a javaslatunkat: a most szombati munkanapra az OrbĂĄn-kormĂĄny rendeljen el munkaszĂŒneti napot. Ez lehetĆsĂ©get adna arra, hogy az emberek ne csak a munkahelyĂŒkön, hanem az otthonaikban, a közössĂ©gĂŒkben is segĂtsĂ©get nyĂșjthassanak, hogy több csalĂĄdhoz juthasson el a szĂŒksĂ©ges tĂĄmogatĂĄs. Egyetlen nap szabadidĆ, egyetlen nap, amikor az orszĂĄg a rĂĄszorulĂłkra koncentrĂĄl, hatalmas kĂŒlönbsĂ©get jelenthet.
Ahogy MĂĄtraszĆlĆsön vĂ©gigmentĂŒnk a kis utcĂĄkon, lĂĄttuk az Ă©let aprĂł, de fontos jeleit. Egy kisgyerek az ablakbĂłl integetett, a nagymama a konyhaablakbĂłl figyelte, ahogy a tƱzifĂĄt beviszik a fƱtĆhelyre. Minden aprĂł gesztus, minden mosoly, minden kĂ©zfogĂĄs azt mutatta, hogy a segĂtsĂ©g nem csupĂĄn tĂĄrgy, hanem remĂ©ny, erĆ, emberi kapcsolat.
A TISZA kĂŒldetĂ©se nem Ă©r vĂ©get a tƱzifa szĂĄllĂtĂĄsĂĄnĂĄl. Ez egy hosszĂș tĂĄvĂș elkötelezĆdĂ©s a közössĂ©g irĂĄnt, a tĂĄrsadalmi felelĆssĂ©gvĂĄllalĂĄs, az embersĂ©g Ă©s a szolidaritĂĄs mellett. ĂnkĂ©nteseink naprĂłl napra, hĂ©tvĂ©gĂ©rĆl hĂ©tvĂ©gĂ©re jĂĄrjĂĄk a vidĂ©ket, hogy senki ne maradjon egyedĂŒl a hidegben, hogy minden csalĂĄd biztonsĂĄgban Ă©rezhesse magĂĄt.
A következĆ napokban, amikor a hĆmĂ©rsĂ©klet rekordokat dönt, amikor a szĂ©lvihar Ă©s a hĂł mindenkit prĂłbĂĄra tesz, mindenki, aki rĂ©szt vett ebben az akciĂłban, tudni fogja, hogy nem csupĂĄn fĂĄt vitt, hanem Ă©letet, remĂ©nyt Ă©s biztonsĂĄgot is. Ăs mindenki, aki otthon maradt, de szĂvĂ©ben Ă©rezte a felelĆssĂ©get mĂĄsok irĂĄnt, tudni fogja, hogy a közössĂ©g ereje, a szolidaritĂĄs, az egyĂŒttĂ©rzĂ©s, a szeretet az, ami kĂ©pes megvĂĄltoztatni a vilĂĄgot.
