Komoly fordulat körvonalazódik a magyar közigazgatásban: a választások után megerősödött Tisza Párt egyik legfontosabb ígérete szerint megszűnhet a „vármegye” elnevezés és a főispáni rendszer, és visszatérhet a korábbi, klasszikus megyei struktúra. A változtatás azonban nem önmagában áll – egy szélesebb önkormányzati reform része lehet.
Feszültség a pénzek körül: egyre több város lázad
Az elmúlt napokban több önkormányzat is nyílt konfliktusba került az állammal. Többek között Budapest, valamint több megyei jogú város vezetése visszatartotta a szolidaritási hozzájárulás befizetését, arra hivatkozva, hogy az elvonások már a működőképességet veszélyeztetik.
Karácsony Gergely szerint a helyzet odáig fajulhat, hogy egyes települések béreket sem tudnak majd fizetni, ha az állam inkasszóval vonja le a hiányzó összegeket.
A vita középpontjában az áll, hogy az önkormányzatok szerint:
túl magas az iparűzési adóból történő elvonás,
a „szolidaritási hozzájárulás” aránytalan terhet jelent,
és nincs átlátható garancia arra, hogy a pénz valóban a rászoruló térségekhez kerül.
Nem csak pénz: hatáskörök is visszakerülhetnek
A Tisza Párt programja nem csupán több forrást ígér a településeknek. Ennél jóval mélyebb változást vetít előre:
Ez többek között érintheti:
az építéshatósági döntéseket,
az intézményfenntartást,
valamint a helyi fejlesztések feletti kontrollt.
A kritikusok szerint az elmúlt években egyre több döntés került központi kézbe, ami kiüresítette a helyi önkormányzatiságot. A tervek szerint ezt fordítanák vissza.
Vármegyék és főispánok: szimbolikus, de erős lépés
A „vármegye” elnevezés és a főispáni tisztség eltörlése egyszerre lenne gyakorlati és szimbolikus döntés.
A jelenlegi rendszer:
a történelmi elnevezések visszahozásával erősített központosított struktúrát,
a főispánokon keresztül pedig közvetlenebb állami kontrollt biztosított a megyék felett.
Ezzel szemben az új irány:
a „megye” elnevezés visszaállítását,
és a politikailag kinevezett főispánok megszüntetését célozza.
Budapest külön szabályozást kaphat
A főváros helyzete külön fejezet lehet a reformban. A tervek szerint külön Budapest-törvény születhet, amely egyenrangú együttműködést rögzítene a kormány és a főváros között.
Ez többek között rendezheti:
az uniós források elosztását,
a turizmusból származó bevételek kérdését,
valamint az agglomerációval kapcsolatos fejlesztéseket.
Nem mindenki támogatja a radikális lépéseket
Miközben a változtatások iránti igény széles körben megjelent, nem minden szereplő ért egyet az eszközökkel.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének vezetője például úgy látja:
a rendszer valóban reformra szorul,
de a törvényeket addig is be kell tartani,
és az önkormányzatok pénzvisszatartása nem jó irány.
Új korszak kezdődhet az önkormányzatiságban
A jelenlegi helyzet túlmutat egy egyszerű pénzügyi vitán. Valójában arról szól, hogy hol húzódik a határ a központi irányítás és a helyi autonómia között.
Ha a tervezett változtatások megvalósulnak:
erősödhet a helyi döntéshozatal,
csökkenhet a központosítás,
és alapjaiban alakulhat át a magyar közigazgatás rendszere.
A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek: a politikai akarat adott, a kérdés már csak az, hogy milyen gyorsan és milyen kompromisszumokkal valósul meg a fordulat.
