A Népszava Magyar Bálintot, az SzDSz egyik alapítóját, korábbi oktatási minisztert kérdezte arról, hogyan bontható le a Fidesz gazdasági hátországa és hogy a választás eredménye valódi rendszerváltásnak tekinthető-e.
Magyar Bálint szerint április 12-én egyértelműen rendszerváltás történt, méghozzá az elmúlt 36 év harmadik ilyen eseménye. Úgy látja, az első 1989-90-ben volt, amikor egy puha kommunista diktatúrából liberális demokrácia lett, a második pedig 2010-11-ben, amikor egy liberális demokráciából egy önkényuralmi rendszerbe, az általa maffiaállamnak nevezett formációba váltott az ország. A mostani a harmadik, amikor ebből az önkényuralomból tér vissza az ország a liberális demokráciába.
– mondta, hozzátéve, hogy mindhárom alkalommal a jogfolytonosság is fennmaradt.
Arra a felvetésre, hogy a választással történő leváltás nem éppen azt bizonyítja-e, hogy az előző rendszer nem volt diktatúra, Magyar Bálint úgy reagált, hogy az önkényuralmi rendszerek előbb-utóbb véget érnek, és ez megtörténhet békés úton is. Szerinte „ennyi erővel a kádárrendszert, a kommunista diktatúrát is lehetne demokráciának nevezni, hiszen végső soron választásokon bukott el”. Hozzátette, hogy
Azt az érvelést, hogy a békés, választások útján történő átmenet demokratikus jelleget kölcsönözne az előző rendszernek, azzal utasította el, hogy „az, hogy egy rendszer kénytelen bizonyos körülmények között békés módon áthadni a hatalmat, ez nem jelenti azt, hogy ettől akármilyen értelemben demokráciának lehet tekinteni”.
Úgy véli, a kormány, a parlament vagy a Fidesz döntéseiről beszélni félrevezető, mivel ezek a formális intézmények valójában semmiről sem döntöttek.
„Azt jelentette, hogy egy politikai vállalkozás ejtette foglyul az állam egészét, és ezt az államszervezetet egészében egy bűnszervezetként működtette” – állítja.
Ezt a patronus-kliens hálózatot a zsarolási potenciál tartotta össze – magyarázta. „A cementet, ami összetartotta ezt az egyközpontú patronus klienshálót, zsarolási potenciál tartotta össze nevezetesen, vagy természetesen különböző mértékben, de ezeknek a tagjai ilyen vagy olyan módon korruptak voltak, alávethetők voltak, ha éppen nem engedelmeskedtek megfelelően büntetőjogi eljárásoknak.” Magyar Bálint szerint a mostani rendszerváltásnak három fő pillére van: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet felszámolása és az orosz csatlósviszony felszámolása.
Ahhoz, hogy ez a lehetőség ne váljon elszalasztott eséllyé, mint ahogy sokan a 90-es rendszerváltásra tekintenek, Magyar Bálint szerint rövid és hosszú távú lépésekre van szükség. Rövid távon el kell távolítani a kulcsfontosságú intézmények – köztársasági elnök, legfőbb ügyész, Alkotmánybíróság – vezetőit, akik szerinte a rendszer részei voltak. Hosszabb távon pedig új alkotmányra és egy olyan választási rendszerre van szükség, amely megakadályozza egyetlen politikai erő túlzott hatalomkoncentrációját. „Alapvetően aztán egy arányos választási rendszer létrehozására, amely meg tudja önmagában akadályozni azt, vagy nagyon kicsi esélyt ad arra, hogy bármilyen későbbi választáson bármilyen egyedüli politikai erő a hatalom monopóliumához, tehát alkotmányozó többséghez juthasson” – fejtette ki.
A választások utáni, Tisza Párt felé irányuló hatalmas mértékű szimpátianövekedést nemcsak a győzteshez húzásnak, hanem ennek a morális összeomlásnak is tulajdonítja.
Azzal az érvvel szemben, hogy a rendszerben elkövetett cselekmények törvényesek voltak, mert azokat törvényekkel „lepapírozták”, Magyar Bálint azt mondta: „Szerintem ez tévhit, hogy törvényes.” Egy példán keresztül – egy hirdetési cég ellehetetlenítésén és megszerzésén keresztül – mutatta be, hogy a hatalmi ágak összjátéka szerinte egyértelműen bűnszervezeti működést valósított meg. Ezt egy bankrabláshoz hasonlította, ahol a sofőr, a figyelő és a fegyveres is bűnrészes. „De nem mondhatják egy ilyen esetben azt, hogy kérem szépen, aki odavitte, az lényegében egy taxisofőr volt, és az nincs benne, ő nem bűnrészes, semmit nem csinált, csak kocsival beállt, legfeljebb tilosban parkolt. Tehát ez a bűnszervezeti működés” – érvelt.
Az elszámoltatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem politikai bosszúról vagy a jogállamiság felrúgásáról van szó. Szerinte az eddig blokkolt feljelentéseket ki kell vizsgálni, és ha bűncselekmény történt, a hatályos törvények alapján kell eljárni. Úgy látja, a rendszer szereplői maguk is tudták, hogy bűnözők, ezt jelzi a hatalmas vagyonkimentési és menekülési hullám.
Magyar Bálint rendkívül optimista a rendszer lebontásának sebességét illetően. Állítása szerint a rendszer már összeomlott. A különbséget a hagyományos maffia és a maffiaállam között abban látja, hogy utóbbi fő bevételi forrása az állampolgárok adója és az uniós források. Ha ez a pénzcsap elzárul, a rendszer magától összeomlik. „Itt nincs az, hogy most kell egy-két év, amíg a maffiaállamból átérünk egy liberális demokráciába. Ez az igazán felemelő és érzelmileg megindító is ebben az egész folyamatban, és ez az, amiért ezt igazi rendszerváltásként tudta sok százezer ember átélni” – zárta gondolatait.
A teljes beszélgetés:
