Hetek óta találgatták a netes közösségek, vajon tényleg gamer-e Magyar Péter. A történet azzal indult, hogy kiderült: a miniszterelnök Facebook-profilja tagja egy Heroes of Might and Magic III-rajongói csoportnak. A retro stratégiai játék rajongói azonnal ráharaptak a témára, és pillanatok alatt megszületett a „gamer miniszterelnök” legendája.
A Heroes III nem akármilyen játék: 1999-ben jelent meg, mégis máig kultikus darabnak számít. Magyarországon különösen erős rajongótábora van, ezért nem csoda, hogy sokan felkapták a fejüket, amikor Magyar Péter neve felbukkant a játék Facebook-csoportjában.
A találgatásoknak azonban végül maga Magyar Péter vetett véget. A Telex-interjú után rákérdeztek nála, mi igaz a híresztelésből, a válasz pedig sok rajongót meglepett: nem ő, hanem az egyik fia használta a profilját, így került kapcsolatba az oldal a Heroes III-csoporttal. (gsplus.hu)
Nem a Heroes III volt a titkos kedvenc
A történet elsőre úgy tűnt, mintha Magyar Péter maga is a klasszikus körökre osztott stratégiai játék rajongója lenne. A Heroes of Might and Magic III valóban olyan cím, amely generációkat kötött le: várépítés, hősök, seregek, varázslatok, térképfelderítés és hosszú, taktikázós csaták tették legendássá.
A HVG korábban arról írt, hogy Magyar Péter profilja valóban tagja volt a Heroes III-rajongói csoportnak, de nem találtak nyomot annak, hogy aktívan posztolt volna ott. (hvg.hu)
A mostani magyarázat alapján tehát a rajongói mítosz részben szertefoszlott. Magyar Péter nem a Heroes III titkos bajnokaként bukott le, hanem kiderült: a profilját valószínűleg a fia használta erre a célra.
Csakhogy a történet itt nem ért véget.
Magyar Péter mégis elárulta, mivel játszott szívesen
Bár a Heroes III-rajongói címke lekerült róla, Magyar Péter nem tagadta, hogy a videójátékok világa teljesen idegen lenne tőle. Sőt, elárulta, hogy korábban ő is kedvelte a stratégiai gondolkodást igénylő játékokat.
A kedvence azonban nem a harcászati fantasy világ volt, hanem a városépítés. Magyar Péter a SimCity-sorozatot említette régi kedvenceként. Ez a játék egészen más típusú figyelmet kíván: nem seregeket kell vezetni, hanem egy várost kell megtervezni, működtetni és életben tartani.
Úthálózat, közművek, lakóövezetek, ipari területek, költségvetés, lakossági elégedettség, közlekedés, energiaellátás – a SimCity pont attól lett klasszikus, hogy a játékosnak egyszerre kellett gondolkodnia rendszerben és részletekben.
Nem véletlen, hogy a SimCity állt hozzá közelebb
Magyar Péter régi kedvence sokak szerint kifejezetten beszédes. A SimCity nem gyors reflexekről vagy látványos akcióról szól, hanem tervezésről, rendszerek összehangolásáról és hosszú távú döntésekről.
Egy városépítő játékban minden döntésnek következménye van. Ha rosszul alakítják ki az úthálózatot, dugók lesznek. Ha nincs elég közszolgáltatás, elégedetlenek lesznek a lakók. Ha nincs egyensúly a bevételek és a kiadások között, összeomlik a rendszer. Ha pedig a vezető csak látványos épületeket pakol egymás mellé, de nem figyel az alapokra, a város működésképtelenné válik.
Ezért lett sokak számára érdekes, hogy Magyar Péter nem egy háborús-stratégiai játékot nevezett meg saját kedvenceként, hanem egy olyan szimulátort, ahol a siker kulcsa a működő rendszer felépítése.
A „gamer miniszterelnök” legendája így sem tűnt el teljesen
A net természetesen azonnal rákapott a sztorira. Először a Heroes III miatt indultak a poénok, majd amikor kiderült, hogy Magyar Péter inkább SimCity-játékos volt, a történet új irányt vett.
A „gamer miniszterelnök” címke így részben félreértésből született, de teljesen mégsem alaptalan. Magyar Péter valóban beszélt arról, hogy kedvelte a városépítő szimulátorokat, és ez sokak szemében egy emberibb, lazább oldalát mutatta meg.
A politikusokról a nyilvánosság legtöbbször viták, beszédek, parlamenti jelenetek és kampányok alapján alkot képet. Egy ilyen apró részlet viszont másféle betekintést ad: kiderül, milyen világok kötötték le őket, amikor még nem a napi politika határozta meg minden percüket.
Egy félreértésből lett országos téma
Az egész ügy jól mutatja, mennyire gyorsan képes egy apró internetes felfedezés politikai-kulturális sztorivá nőni. Egy Facebook-csoporttagság elég volt ahhoz, hogy sokan elkezdjék találgatni, vajon Magyar Péter titokban Heroes III-partikat játszott-e.
A válasz végül kevésbé szenzációs, de talán érdekesebb lett: a Heroes-szál valószínűleg a fiához kötődik, Magyar Péter saját nosztalgiája pedig inkább a SimCityhez.
Ez a fordulat azoknak is tetszhetett, akik nem feltétlenül politikai hírként, hanem popkulturális érdekességként követték a történetet. A kilencvenes és kétezres évek számítógépes játékai sokak életében meghatározó emlékek, ezért Magyar Péter vallomása könnyen kapcsolódási ponttá vált.
A politika után jött a gamer-kérdés
A legérdekesebb talán az, hogy mindez egy komoly politikai interjú után került elő. Magyar Pétert nem csak könnyed témákról kérdezték: szó volt hatalmi struktúrákról, oligarchákról és közéleti ügyekről is.
A végén azonban mégis egy videójátékos kérdés lett az, amely külön életre kelt az interneten. Ez is mutatja, hogy a közönséget nemcsak a nagy politikai állítások érdeklik, hanem azok az apró részletek is, amelyek emberközelibbé tesznek egy közszereplőt.
Magyar Péter titkos gamerlegendája tehát részben lelepleződött, részben meg is dőlt. Nem ő volt a Heroes III-csoport rejtőzködő stratégája, de azt elárulta, hogy a SimCity világa valóban közel állt hozzá.
És valljuk be: egy miniszterelnöktől, aki várost épített a képernyőn, ma már mindenki azt várja, hogy a valóságban se csak díszleteket rakjon egymás mellé, hanem működő rendszert építsen.
