A széles körű társadalmi véleményezés után a magyar kormány nevében benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását – jelentette be Magyar Péter, aki szerint ezzel 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.
A miniszterelnök ezután ismertette a módosítások főbb pontjait, és meg is indokolta azokat, mindenek előtt a köztársasági elnök megbízatásának megszűntetését.
„Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában, sőt, éltette a jogállamot lebontó kormányt” – mondta Sulyok Tamás eltávolításáról a miniszterelnök, majd felsorolta azokat az alkalmakat, amikor az államfő szerinte cserben hagyta az országot.
Az új köztársasági elnököt várhatóan még nyáron megválasztja az Országgyűlés, ígérte Magyar.
Hűségprogram és feltételek nélkül is egyszerűen mindig olcsó
Ez egy hirdetés
Az Alaptörvény-módosítás további főbb pontjai:
12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
Kevesebb sarkalatos törvény.
Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
A közpénz védelmének erősítése.
A vármegyék visszanevezése megyékre.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Új elemként érdemes kiemelni Költségvetési Tanács vétójogának eltörlését, amivel Magyar Péterék elejét veszik, hogy költségvetés el nem fogadásával a tanács ellehetetlenítse a kormányt.
A sarkalatos törvények körének szűkítését a miniszterelnök azzal indokolta, hogy a magyar embereketől arra kaptak felhatalmazást, hogy kormányozzanak, és ugyanilyen felhatalmazást kell kapniuk azoknak is, akik utánuk vezetik majd az országot.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása kapcsán Magyar figyelmeztette az „Orbán-rendszer janicsárjait”, hogy kár reménykedniük és ügyeskedniük a vagyonok kimentésével, „amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.”
Kitért arra is, hogy miután arra kérte a magyarokat, vegyenek részt alkotmányozásban, több tízezren mondták el a véleményüket, tettek javaslatokat, javították ki őket, mindezt nulla forint közpénzből, „szemben az Orbán-kormány hazug, tízmilliárdokat elégető konzultációival”.
Elmondása szerint a beérkezett javaslatok alapján több fontos ponton változtattak a tervezeten, szigorúbb szabályokat alkottak péládul az alkotmányos intézmények vezetőire nézve. Így az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke pedig 9 év helyett 6 évre kap megbízatást, valamennyi esetben újraválasztási lehetőség nélkül. A bírák jogot kapnak a vezetőik visszahívásának kezedeményezésére, és fontos szerepük lesz az új bírósági vezetők kinevezésében. Így
többé senki nem állíthat magának évtizedekre közjogi őrhelyeket a magyar államban, ahogy azt Orbán Viktor tette
– mondta Magyar Péter.
Pontosították a képviselő mandátumkorlátot is: a mostani Országgyűlés mandátumát nem érinti az új szabály, de a következő választásokon már alkalmazandó lesz.
Végezetül a miniszterelnök elmondta, ősztől megkezdődik „egy hatalmas közös munka, az új magyar alkotmány kidolgozása”, amelynek megalkotásában „minden magyar részt vehet”, és amelyben „az egész nemzet magára ismer”.
