Kötelező ellenőrzés és nagytakarítás: itt a Tisza-kormány első adócsomagja
Kötelező NAV-ellenőrzés jön a vagyonkezelőknél és magánalapítványoknál
A Tisza-kormány nem egyszerű adókorrekcióra, hanem komoly nagytakarításra készül. A péntek este benyújtott, 42 oldalas törvényjavaslat kötelező NAV-ellenőrzést rendelne el a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok jelentős részénél. Emellett bezárna több adómentességi kaput, megszüntetne különadókat és kedvezményeket, megduplázná a nagy légszennyezők díját, valamint átalakítaná a NAV vezetésének jogállását.
A T/387. számú javaslatot Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, előadója Kármán András pénzügyminiszter. A csomag egyelőre törvényjavaslat, ezért a parlament még módosíthatja, a Tisza kétharmados többsége mellett azonban az elfogadása aligha kétséges.
A NAV kötelező ellenőrzést folytatna a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonoknál, valamint a magánalapítványoknál. Ha a konstrukciót időközben megszüntették, az ellenőrzést akkor is lefolytathatják a vagyonrendelővel, az alapítóval vagy a csatlakozóval szemben.
A második ellenőrzési hullám ennél is szélesebb lehet. 2028. január 1-jétől a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelésnél és magánalapítványnál vizsgálatot végezne az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül. Nem mintavételes ellenőrzésről lenne szó, hanem törvényben előírt, teljes körű programról.
Az adóhatóság nemcsak a bevallások számait nézhetné meg. Vizsgálhatná, hogyan került kapcsolatba a vagyonrendelő a tanácsadóval és az ügyvéddel, milyen személyes vagy gazdasági célból hozták létre a konstrukciót, mit tartalmaztak az előzetes szövegtervezetek, és szerepeltek-e a szerződésekben adóelőnyre vonatkozó kikötések.
Ellenőrizhetnék a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett kapcsolatát is. Arra is választ kereshetnének, mennyi idő telt el a vagyon bevitele és az első, tőkeként feltüntetett vagyonkiadás között, illetve milyen esemény indokolta a pénz vagy más vagyontárgy kiadását.
Nem lesz tehát elegendő bemutatni egy szabályosnak látszó szerződésköteget. A NAV azt is feltárhatja, hogy a konstrukciónak volt-e valódi gazdasági, öröklési vagy vagyonvédelmi célja, vagy azért hozták létre, hogy az adóköteles jövedelem adómentes tőkévé változzon.
Szigorodnak a vagyonkifizetések szabályai, több adót és kedvezményt eltörölnek
A csomag egyik legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelésekből és magánalapítványokból történő kifizetések adózásának szigorítása. A Tisza-kormány nem magát a vagyon bevitelét adóztatná meg, hanem azt akadályozná meg, hogy a felértékelődött vagy átalakított vagyon később adómentesen kerüljön magánszemélyekhez.
Ha valaki egy alacsonyabb szerzési értékű cégrészesedést helyez vagyonkezelésbe, azt később magasabb áron értékesítik, majd a pénzt kifizetik a kedvezményezettnek, a felértékelődésnek megfelelő részt osztalékként kellhet kezelni.
Az ingyenes vagy kedvezményes magánhasználat szintén adókötelessé válhat. Ha a kedvezményezett a kezelt vagyonhoz tartozó ingatlant, járművet vagy más eszközt használja, az ezzel kapcsolatos költség 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kellhet fizetni. Kivételt jelenthetnek azok a közeli hozzátartozók, akiknek a vagyontárgy ajándékozása egyébként illetékmentes lenne.
A vagyonkezelőknek minden évben adatot kellene szolgáltatniuk a NAV számára a kezelt vagyon értékéről, az egyes vagyonelemekről és az eszközérték-növekményről. A 2026-os évre vonatkozó első adatszolgáltatás határideje 2027. március 31. lehet.
