🏥 MOSTANTÓL ELLENŐRIZHETIK, HOGY AZ ORVOSOK MINDENT MEGTETTEK-E A BETEGEKÉRT

Komoly változásokat ígér az egészségügyben Hegedűs Zsolt. Az új tárcavezető első miniszteri interjújában arról beszélt, hogy a magyar egészségügy nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből éppen azok maradnak ki, akikről az egész rendszer szól: a betegek.

A MedicalOnline-nak adott interjúban Hegedűs Zsolt több olyan tervet is ismertetett, amely alapjaiban alakíthatja át a betegellátás működését. Szó volt önálló Egészségügyi Minisztériumról, új minőségellenőrzési hatóságról, a Magyar Orvosi Kamara jogköreinek visszaadásáról, a hálapénz átalakult formáinak felszámolásáról és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló átláthatósági leltár miatt.

A miniszter szerint a magyar egészségügy a strukturális összeomlás szélén áll, ezért nincs idő halogatásra.

Új korszakot ígér az egészségügyben
Hegedűs Zsolt az interjúban egyértelművé tette: első lépésként önálló Egészségügyi Minisztériumot akarnak felállítani. Szerinte véget kell vetni annak a korszaknak, amikor az egészségügyet mellékfeladatként vagy rendőri szemlélettel irányították.

A tárcavezető azt is közölte, hogy zajlik a szolgálati jogviszonyról szóló törvény felülvizsgálata, és a szakmával közösen akarják rendezni a kritikus pontokat. Emellett új háttérintézményeket is létrehoznának, hogy az egészségügynek saját költségvetési és politikai súlya legyen.

A kormány vállalása szerint minden évben plusz 500 milliárd forint állami költségvetési forrást biztosítanának az ágazatnak. Hegedűs ugyanakkor jelezte, hogy először fel kell mérni a valós pénzügyi helyzetet, a vállalt kötelezettségeket és a hiány pontos mértékét.

Visszakapná erejét az orvosi kamara
A miniszter szerint az első száz napban a Magyar Orvosi Kamara visszakapná a kötelező tagságot. Hegedűs Zsolt úgy fogalmazott, ez számára nem kérdés.

A tervei szerint visszaadnák a kamarának a regisztrációt, a licencrendszert és azokat az autonómiákat, amelyeket korábban elvettek tőle. A miniszter azt mondta, partnerként tekint a hivatásrendre, nem ellenségként.

Ugyanakkor az etikai önrendelkezést modernizálnák. Hegedűs egy független, egészségügyi-bírósági testület felállításáról beszélt, amely az angliai rendszer mintájára működne. Szerinte tarthatatlan, hogy egy rendszerben a bíró, az ügyész és az ügyvéd szerepe összemosódjon.

Jönne a minőségellenőrzés: nyilvános lenne, hogyan teljesítenek az intézmények
Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy létrehoznák az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot. Ez a minisztériumtól függetlenül ellenőrizné az ellátás színvonalát.

Hegedűs Zsolt szerint emellett szükség van a Magyar Klinikai Kiválóság- és Irányelvközpontra is, hogy ne politikai lobbik, hanem egységes szakmai protokollok határozzák meg a gyógyítás rendjét.

A betegjogokat is új szintre emelnék. Bevezetnék az úgynevezett „Duty of Candour” elvét, vagyis az őszinteség kötelezettségét. Ez azt jelentené, hogy ha az ellátás során hiba vagy szövődmény történik, az orvosnak és az intézménynek törvényi kötelessége lenne erről őszintén tájékoztatni a beteget és a családját.

A miniszter szerint a cél nem a bűnbakkeresés, hanem az, hogy a rendszer tanuljon a hibákból. Úgy fogalmazott: nem hibáztató, hanem tanuló rendszert akarnak.

Kötelező lenne mérni a betegelégedettséget
A tervek szerint minden intézményben kötelezővé tennék a betegelégedettség mérését, az eredményeket pedig nyilvánosan publikálnák.

Ez komoly változást jelentene, mert a betegek tapasztalatai eddig sokszor nem jelentek meg valódi döntési szempontként az egészségügyi irányításban. Hegedűs szerint a rendszer nem működhet tovább úgy, hogy pont azok hangja marad ki belőle, akiknek az ellátásáról szól.

A nyilvános adatok a miniszter szerint önmagukban is kényszerítő erőt jelentenének. Ha láthatóvá válik, hol vannak torlódások, kapacitáshiányok, visszatérő panaszok vagy minőségi problémák, akkor nehezebb lesz a régi reflexek szerint működtetni a rendszert.

A háziorvosi rendszert is átszerveznék
Az alapellátásban tapasztalható orvoshiányra válaszul 164 integrált területi centrumot hoznának létre. Ezekben háziorvosok, szakdolgozók, gyógytornászok és szociális munkások dolgoznának összehangolt csapatban.

Hegedűs hangsúlyozta, hogy nem kényszerű államosításról és nem praxisfelszámolásról van szó. A praxisjog megmaradna, az új rendszer pedig fokozatosan épülne fel.

Elsőként az üres praxisokat vonnák össze és erősítenék meg, majd a nehezen fenntartható kis praxisok önkéntes társulását ösztönöznék. A miniszter szerint a cél nem az, hogy a háziorvosok ellenében alakítsák át a rendszert, hanem velük együtt.

Rövidebb várólistákat ígérnek
A Tisza egészségügyi programja szerint 2027 végére fél évre csökkentenék a műtéti várólistákat, a járóbeteg-várólistákat pedig két hónapra. Hegedűs Zsolt szerint ehhez jobb szervezésre, digitalizációra, a műtők hatékonyabb kihasználására és megfelelő ösztönzőkre van szükség.

A miniszter úgy látja, változatlan létszám mellett is akár 30 százalékkal több beteget lehetne megoperálni, ha kevesebb idő veszne el rossz szervezés és adminisztráció miatt.

A hátralék ledolgozása érdekében akár szombati műtéti napokat is bevezetnének, és speciális műtéti központokat is létrehoznának a tervezett beavatkozásokra. Ha az állami rendszerben még így is elakadás lenne, szabályozott keretek között átmenetileg magánkapacitásokat is bevonhatnának, de Hegedűs szerint ennek alapfeltétele, hogy ez a betegnek egy forintjába se kerüljön.

A hálapénz szelleme még mindig kísért
Hegedűs Zsolt szerint a hálapénz kivezetése történelmi fordulat volt, de a probléma nem tűnt el teljesen. Úgy fogalmazott, a hálapénz szelleme ma is kísért, mert a paraszolvencia részben átalakult.

Példaként említette azt a helyzetet, amikor a beteg magánkonzultációért fizet, hogy bejusson az ellátásba, miközben a műtétet már nem tudná magánban megfizetni. A miniszter szerint ezt a kiskapurendszert meg kell szüntetni.

A célja egy olyan modell, ahol az orvost nem a boríték, hanem a szakmai minőség és a tisztességes megbecsülés motiválja.

Kiknek kell aggódniuk?
Az interjú egyik legerősebb része az volt, amikor Hegedűs Zsoltot arról kérdezték, várhatók-e vezetőcserék az egészségügyben. A miniszter azt mondta, nem bizonytalanságot akarnak kelteni, de őszinteséget várnak.

Az első hatvan napban minden intézményvezetőtől transzparens leltárt kérnek arról, milyen állapotban veszik át a rendszert. Hegedűs szerint aki szakmai alapon, tisztességesen vezette az intézményét, annak nincs oka aggódni.

Ugyanakkor hozzátette: azoknak, akik politikai lojalitásból asszisztáltak a szakma leépítéséhez vagy a kamara ellehetetlenítéséhez, van okuk az aggodalomra. A gyanús beszerzéseket és a covid-időszak ügyleteit is ki akarják vizsgálni.

Nem botrányként, hanem diagnózisként kezelnék a bajokat
Hegedűs Zsolt szerint az egészségügyben le kell venni a szájzárat az orvosokról és az intézményvezetőkről. Ez azt jelenti, hogy felszínre kerülhetnek azok a problémák is, amelyekről eddig sokszor csak belső körökben beszéltek: leromlott osztályok, eszközhiány, elektromos hibák, alapfelszerelések hiánya vagy más napi működési zavarok.

A miniszter szerint az elején biztosan sok tűzoltásszerű feladat lesz, de ezeket nem akarják elszakítani a hosszú távú reformoktól. A nyilvánosságra kerülő problémákat nem botrányként, hanem diagnózisként kezelnék.

A cél az, hogy négy év múlva már mérhetően javuljanak a betegellátás minőségi mutatói: tisztább kórházak, rövidebb várólisták, kevesebb kórházi fertőzés, jobb szűrési eredmények és gyorsabban érkező mentők.

Hegedűs Zsolt szerint a végén nem az számít majd, hány reformot írtak le papírra, hanem az, hogy a betegek érzik-e: végre működik a rendszer.