MIUTÁN A KORMÁNY FELJELENTÉST TETT, A DUNA ASZFALT INKÁBB VISSZAFIZETI AZ AFRIKAI PROJEKTJÉRE KAPOTT ÁLLAMI BANKI PÉNZT
Kolozsi Ádám belföld 2026. augusztus 24. 14:41 Megosztás Link másolása Facebook X (Twitter) Tumblr LinkedIn Miután a kormány feljelentést tett a Duna Aszfalt afrikai beruházásának állami finanszírozása miatt, a cég már inkább kivenné a magyar államot a konstrukcióból. A Duna Aszfalt hétfőn közölte, hogy visszaváltja az EXIM Bank és az MFB Bank által lejegyzett, a GED Africa projekt finanszírozásához kapcsolódó kötvényeket, amivel megszűnhet az állam több mint százmilliárd forintos kockázata.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium július végén négy Eximbank-ügy miatt tett feljelentést , ezek közül volt az egyik Szíjj László Duna Aszfaltjának kongói–zambiai beruházása. A kormány szerint a két állami bank összesen 126 milliárd forintnyi kötvényt jegyzett le, a finanszírozás 80 százalékára pedig állami kezességet vállaltak.
Szíjj László BL-döntőről hazafelé jövet, Ferihegy, 2024. június 02. Fotó: Kristóf Balázs/444 A kormány több körülményt is problémásnak talált: Zambia és Kongó az Eximbank legmagasabb kockázati kategóriájába tartozott, a projekt tulajdonosi háttere nem volt tiszta. A kötvényjegyzésről még csak nem is az Eximbank igazgatósága döntött, ugyanis a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium magához vonta a döntést, és ők engedélyezték az ügyletet.
A 444 már 2018-ban írt arról , hogy a magyar állami beruházásokon megerősödött Duna Aszfalt Afrikában terjeszkedik. Ennek volt a része, hogy Szíjj László cége 2025 novemberében 400 millió dollár névértékű kötvényt bocsátott ki. A pénzből a Kasomeno–Mwenda-projektet finanszírozzák, ebben a Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti 184 kilométernyi út, egy határhíd, két határállomás és útdíjszedő infrastruktúra épül. A projektet a G7 cikke szedte darabjaira.
A cég a feljelentés után azzal védekezett, hogy három éven át próbált kereskedelmi banki finanszírozást szerezni a projekthez, de nem talált olyan bankot, amely önállóan vállalta volna a kockázatot. Ezután fordultak az állami Eximhez, amely végül az MFB bevonásával szállt be. A Duna Aszfalt azt is hangsúlyozta, hogy a kötvények visszafizetéséért elsősorban maga a cég felel teljes vagyonával, az állami garancia csak mögöttes biztosíték.
A hétfői közlemény szerint a Duna Aszfalt névértéken, az addig járó kamatokkal együtt váltja vissza a kötvényeket. A cég szerint a döntéssel megszüntetik a magyar állam kockázatát, miközben az afrikai projekt finanszírozása továbbra is biztosított marad.
A kötvények visszaváltása ellenére az ezután is vizsgálható marad, hogy jogszerű volt-e 2025-ben az állami bankok beszállása és a százmilliárdos nagyságrendű állami kezességvállalás egy kiemelt kockázatú afrikai projektbe. A Duna Aszfalt mostani lépése elsősorban azt éri el, hogy ha minden a tervek szerint megy, a jövőben már nem az állam viseli az afrikai beruházás pénzügyi kockázatát.
belföld duna aszfalt Kongói Demokratikus Köztársaság nemzetgazdasági minisztérium KasomenoMwenda projekt feljelentés szíjj lászló MFB Bank zambia exim bank Kapcsolódó cikkek AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOKON TAROLÓ DUNA ASZFALT IDÉN MÁR KONGÓBAN ÉPÍTKEZIK
A 182 kilométeres út megépítése a tervek szerint 125 milliárd forintba kerül.
Czinkóczi Sándor gazdaság 2018. május 16. 6:40
