Közeledik az őszi óraátállítás időpontja. Sokan fájlalják, hogy hamarosan egy órával hamarabb lesz sötét délután, mások pedig annak örülnek, hogy ezen a hétvégén egy órával többet pihenhetnek majd. Október végén ugyanis visszafelé kell majd állítanunk az órákat, azaz még csak délután 5 óra lesz akkor, amikor előző nap már 6 órára járt az idő.
Milyen órákról nem szabad megfeledkeznünk?
Az internethez csatlakozó telefonok, laptopok, tabletek és televíziók túlnyomó többsége önmagát állítja át automatikusan. Akad azonban minden háztartásban több olyan eszköz is, melyet manuálisan kell átállítanunk.
Az óraátállítás eltörlése egyébként az Európai Unióban már évek óta napirenden van. Egyelőre továbbra sem született végleges döntés, ellenzői pedig élettani hatásai miatt tartják kerülendőnek.
Azért akadt el a folyamat, mert továbbra is kérdés, hogy az egyes országok melyik időszámítást tartsák meg véglegesen. A döntést ráadásul érdemes összehangolni a tagállamok között, hiszen az egymással szomszédos országok eltérő időzónái a közlekedésben, a kereskedelemben és a mindennapi életben is problémákat okozhatnának.
Miért viseli meg szervezetünket az óraátállítás?
Az óraátállítás megszüntetése mellett nem csupán kényelmi szempontok szólnak. A szezonális időváltás egészségügyi hatásait régóta vizsgálják, és több kutatás is összefüggést talált az átállítás, valamint az alvászavarok és a szervezet természetes napi ritmusának felborulása között.
Különösen a tavaszi váltás lehet kellemetlen, hiszen ekkor egy órával kevesebbet alhatunk.
Az óraátállítás sorsa tehát továbbra sem dőlt el. Ami biztos: jelenleg még nem 2027 az utolsó óraátállítás éve, és az Európai Unió hivatalos menetrendje már 2031-ig számol a tavaszi és őszi váltásokkal.
