Újabb súlyos fordulat történt a Szijjártó Péter egykori minisztériumához kötődő lélegeztetőgép-beszerzések ügyében. A Nemzeti Nyomozó Iroda november 4-én megjelent a Külügyminisztériumban, és elektronikus bizonyítékokat foglalt le. A rendőrség hivatalos közleménye szerint a Covid-járvány alatt lebonyolított beszerzések több tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak az államnak. Közben egy kapcsolódó büntetőügyben már két embert letartóztattak, egy korábbi cégvezetőt pedig köröznek. A hatóságok most azt próbálják feltárni, kik és milyen döntések alapján költöttek el százmilliárdokat.
A nyomozás újabb fejleményét Orbán Anita külügyminiszter jelentette be szerdán. Közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda lefoglalta a járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzésekhez kapcsolódó bizonyítékokat.
A minisztérium szerverszobájában keresték a bizonyítékokat
A rendőrség tájékoztatása szerint a nyomozók nem egyszerűen iratokat kértek be: a minisztérium szerverszobájában több forrásból elektronikus adatokat nyertek vissza, amelyeket külső adathordozókra másoltak.
Az NNI hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz. Az eljárás szeptemberben indult, miután a külügyminiszter feljelentést tett a tárcánál végzett belső vizsgálat eredményei alapján.
A lefoglalt adatok elemzése segíthet rekonstruálni, milyen információk álltak a döntéshozók rendelkezésére, hogyan választották ki a beszállítókat, és milyen jóváhagyások előzték meg a szerződéseket.
300 milliárd forint, 19 ezer lélegeztetőgép – elképesztő számok
A hivatalos rendőrségi közlemény szerint Magyarország 2020 tavaszán összesen 19 002 lélegeztetőgépet és további védőeszközöket szerzett be, mintegy 300 milliárd forintért.
Ebből több mint 16 ezer készüléket a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárolt.
A nyomozók szerint a beszerzéseknél nem vették megfelelően figyelembe az egészségügyi ellátórendszer tényleges kapacitását. A későbbi adatok alapján egyszerre nagyjából 800–2000 beteg intenzív ellátására állt rendelkezésre megfelelő személyzet és infrastruktúra.
A hatóság a magas beszerzési árakat, a közvetítők kiválasztását és az eszközök minőségét is vizsgálja. A rendőrség szerint a gépek jelentős részénél minőségi kifogások merültek fel, sok készülék pedig ma is raktárakban áll.
Már két letartóztatás történt, egy volt cégvezetőt köröznek
A lélegeztetőgép-üzletekkel kapcsolatban a NAV külön eljárást is folytat. Ebben a hatóság bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást és pénzmosást vizsgál.
A gyanú szerint egy céghálózaton keresztül több mint hárommilliárd forintnyi hasznot mostak tisztára, és 660 millió forint adó megfizetését kerülték el.
Október végén a Győri Járásbíróság két gyanúsított letartóztatását rendelte el. Egyikük a céghálózat könyvelését végezhette, másikuk pedig külföldi bankszámláról vehetett fel készpénzt. Utóbbi a korábbi külügyminisztériummal is kapcsolatot tartott.
Az ügyben Májer Bálint, az OTT-One egykori vezérigazgatója ellen is elfogatóparancsot adtak ki. A korábban informatikai tevékenységet végző társaság milliárdos állami egészségügyi megrendelésekhez jutott a járvány idején.
És mi lesz Szijjártó Péter felelősségével?
A mostani nyomozás azért különösen jelentős, mert a kifogásolt beszerzések legnagyobb részét Szijjártó Péter minisztersége idején, az általa vezetett tárca bonyolította le.
Ez azonban önmagában nem bizonyítja a volt külügyminiszter személyes büntetőjogi felelősségét. A rendőrség nem közölte, hogy Szijjártó Pétert ebben az ügyben gyanúsítottként hallgatták volna ki.
Más ügyekben is vizsgálták korábbi tevékenységét. A Nemzetbiztonsági Bizottság a kínai BYD-nál vállalt vezetői állásának körülményeivel foglalkozott, Orbán Anita pedig szeptemberben feljelentést tett a korábbi külügyi vezetés drága magánrepülős utazásai miatt.
A BYD-s munkavállalással kapcsolatos, vesztegetés gyanújára hivatkozó külön feljelentést ugyanakkor a rendőrség szeptemberben bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította. A különböző eljárások tehát nem kezelhetők egyetlen, Szijjártó elleni büntetőügyként.
Most derülhet ki, ki döntött a milliárdokról
A november 4-i bizonyítékfoglalás új szakaszt jelenthet a lélegeztetőgép-beszerzések feltárásában. A nyomozóknak most már a minisztériumból visszanyert elektronikus adatok is rendelkezésükre állnak.
A legfontosabb kérdés az, hogy a 300 milliárd forintos beszerzési folyamatban kik hagyták jóvá a szerződéseket, milyen szakmai indokok alapján döntöttek, és megállapítható-e személyes felelősség az államot ért feltételezett károkért.
Szijjártó Péter korábbi miniszteri szerepe miatt a vizsgálat politikailag különösen érzékeny. A hatóságoknak azonban bizonyítékok alapján kell eldönteniük, történt-e bűncselekmény, és ha igen, kik követték el.
A lefoglalás ténye már biztos. Hogy a megszerzett adatok milyen további büntetőjogi következményekhez vezetnek, az a nyomozás következő szakaszában derülhet ki.
